Szakembereknek

A mozgásszervi betegek gyógyítása a Manuális Medicina, illetve a McKenzie módszerrel

A családorvosok elmondása szerint a betegeik mintegy 60%-a mozgásszervi panaszokkal jelentkezik. A fenn említett hatvan százalék beteganyagnak jelentős hányadát képezik azok a betegek, akiknek a panaszait fejlődési rendellenesség, tartáshiba, mozgáskorlátozottság, vagy hipermobilitásból származó kompenzációs izomfájdalom okozza. Ezeknek a gyógyítására, karbantartására adnak segítséget a következő módszerek

A Manuális Medicina

Sokak számára nem egyértelmű, mit takar a manuális medicina fogalma. A manuális medicina alapját a "csontkovács-mesterség" és a kiropraktika adja. A "műfogások tanát" az orvosok továbbfejlesztették, és tudományos alapokra helyezték, így alakult ki az elméletileg megalapozott, diagnosztikus és terápiás módszereket egyaránt tartalmazó manuális medicina.
Ezt a diszciplínát gyakran tévesen a paramedicina vagy alternatív medicina körébe sorolják, pedig a komplementer minősítés sem elegendő annak kifejezésére, hogy a manuális medicina a ("nyugati") hagyományos medicina része.
A manuális medicina a tartó- és mozgatórendszer működés-zavarainak élettanával, kórélettanával, diagnosztikájával és terápiájával foglalkozik. Ezen kívül eszközrendszer is, amely kibővíti a terápiás lehetőségeket.
A tartó- és mozgatórendszer működészavarait az ízületek csökkent vagy megnövekedett mozgékonysága jelzi. A manuális medicinát az ízületek csökkent mozgékonysága esetén használjuk. A csökkent mozgékonysággal járó funkciózavarokat szegmentális és perifériás ízületi díszfunkciónak, blokkolódásnak nevezzük.
Ebben a szakágban igazán eredményesen csak mozgásszervi betegségekhez értő orvosból, radiológusból és gyógytornászból álló team-ben lehet dolgozni. A manuálterápia nem csak a gerinc és az izületek elváltozásait, blokkolódásait vizsgálja és oldja meg, hanem a hozzá tartozó izomproblémákat is, melyek eredhetnek úgy az izom tónusfokozódásából, mint tónuscsökkenéséből vagy akár a mozgási sztereotípia megváltozásából adódó eltérésekből. Éppen ezért a korrekt, orvos által felállított diagnózis után elengedhetetlen a manuálterápiát értő gyógytornász közreműködése, egyrészt kiegészítve, másrészt lehetővé téve az orvos munkáját.
A manuálterápia az anatómia kifogástalan ismeretét feltételezi, korrekt orvosi ismeretekre épül, nem nélkülözheti a röntgent, időnként az egyéb modern képalkotó eljárásokat sem.


Az alapítvány rendszeresen indít Manuálterápiás tanfolyamot melynek időtartama: 2 év alatt 7 kurzus, összesen 302 óra. A kurzusok negyedévenként 5 naposak.
A továbbképzés célcsoportja: mozgásszervi betegségekkel foglalkozó orvosok: (ortopéd, reumatológus, neurológus, szakorvosok és családorvosok), ill. főiskolát végzett gyógytornászok.

A craniosacralis rendszer (élettan és funkcionális egység)

Bár a szakrális szó megtéveszto, a CSS (Cranio Sacrale System) egy élettani struktúra behatárolt anatómiai alapokkal. A keringési és a légzési rendszer mellett van egy harmadik nagy ritmus is, ez a craniosacralis ritmus. A XX. század elején fedezte fel William G. Sutherland amerikai orvos, majd John E. Upledger sebész helyezte tudományos alapokra. Ez egy élettani rendszer, mely minden élolénynél megvan, amely aggyal és gerincvelovel rendelkezik. A késobbiekben majd látjuk, hogy a CSS ismerete különösen a fogorvoslás szempontjából fontos. Ha felborul az egyensúly a craniosacralis rendszerben, az nemcsak az agy és a gerincvelo, hanem az egész ember szempontjából is káros. A craniosacralis elnevezés a cranium és a sacrum funkcionális egységét jelzi, ezt anatómiailag a dura mater képviseli, és a 2. sacralis csigolyáig terjed. Ez anatómiailag egy hártyás, kötoszöveti rendszer, mely az agyat borító és egyes részeit határoló agyhártyából áll, lefelé fut a gerinccsigolyák belso fala és a gerincvelo között és a 2. sacralis csigolyánál végzodik. Az agyhártyák mellett minden olyan csont részét képezi a rendszernek, mely érinti az agyhártyát és az agyhártyákkal összekötött kötoszövetes állományt. Ez utóbbi része - a kettos falú kötoszövetes rendszerben képzodo és keringo - agy-, illetve gerincveloi folyadék, a liquor is. A craniosacralis rendszer szoros kölcsönhatásban áll az idegrendszerrel, az erek hálózatával, a nyirokkeringéssel, a légzorendszerrel, a hormonális folyamatokkal és a csont-izom rendszerrel. Fogorvosilag például egy hosszan tartó foghúzás, egy hibás konstrukciójú korona vagy hídpótlás vagy egy túl eroteljes fogszabályozó kezelés az egész CSS-t túlterhelheti.

A koponyacsont suturáinak jelentosége

Retzlaff amerikai anatómus hisztológiailag bebizonyította, hogy a suturák - a korábbi anatómiai elképzelésekkel ellentétben - nem alakulnak át az életkor elorehaladtával csontos struktúrává. A suturák fibrózus szövetbol, kollagén kötoszövetbol, vérerekbol, idegekbol és szenzoros végtestekbol állnak, az elcsontosodott szöveteket kivéve minden szövettípus megtalálható bennük. Az idegplexus egy intrasuturális nyújtási reflexet szolgál, aminek az a feladata, hogy szabályozza, illetve leállítsa a liquor képzodését, ha a liquor nyomásának hatására a rendszerben megnyúlás, kitágulás következik be. Anatómiailag a különbözo suturaformák - s. serrata, s. squamosa, s. plana - különbözo mozgásformákat tesznek lehetové. Mindegyiknek valódi ízületi funkciója van és a cranialis ritmus élettani-funkcionális alapját képezik.

A craniosacralis ritmus

A craniosacralis rendszernek saját ritmusa van, ezt "az élet légzésének" is nevezik. A craniosacralis ritmus 8-14 ciklus/perc. Ez egyénenként változik, de egy emberen belül állandó. A 8-nál alacsonyabb érték alulmuködést jelent, a 14-nél magasabb pedig túlmuködést. A ritmus létrejöttében a koponya és a sacralis csigolyák játsszák a legfontosabb szerepet, mint a rendszer két vége. Kitapintani is ezeken a helyeken lehet legkönnyebben. Egy ciklusnak két fázisa van, összehúzódás és kitágulás. Ennek megfeleloen változik a koponya kiterjedése és a rendszer másik végpontjának, a sacralis csigolyáknak a mozgása. Ez utóbbinál hintaszeru mozgás érzékelheto. Az összehúzódás fázisában a sacralis csigolyák elore mozdulnak és a koponya oldalirányba kitágul, homlok-tarkó irányba megrövidül. A kitágulás fázisában a sacralis csigolyák hátramozdulnak, a koponya oldalirányba keskenyebb lesz, homlok-tarkó irányba megnyúlik. Az egyik fázis vége és a másik fázis kezdete között egy neutrális zóna van, amit tapintásnál szünetként érzékelhetünk. Palpációval a frekvenciát, az amplitúdót, a két oldal szimmetriáját és jellegét figyelhetjük.

A csontok mozgása

Természetesen az összes koponyacsont "mozgásban van", és ez a mozgás, a belso hidraulikus rendszer - az agyhártyák, és a liquor - révén folyamatosan tovaterjed. A craniosacralis rendszer mozgásában részt vevo koponyacsontok: os. temporale, frontale, parietale, occipitale, sphenoidalis, ethmoidalis, nasale, lacrimale, zygomaticum, maxilla, mandibula, palatum, vomer, meatus acust. extr. A craniosacralis rendszer mozgásában részt vevo izmok; a rövid tarkóizmok (m. rectus capitis post. major, minor stb.), m. trapesius, m. sternocleidomastoideus, m. temporalis, m. digastricus, m. masseter, m. pterygoideus, m. piriformis, m. iliacus, m. gluteus max. A craniosacralis rendszer mozgásában részt vevo membránok; dura mater, falx cerebri, tentorium cerebelli. A csontos ízületek között kiemelt fontosságú az os. occipitale és a sphenoidale közötti alapízület (synchondrosis sphenooccipitalis), melynek mozgása az összes cranialis csontot befolyásolja és a temporomandibularis ízület, melynek terhelése, illetve túlterhelése sokszor a fogászati praxis következménye. A korábban említett fogorvosi beavatkozások következtében megváltozhatnak a koponyacsontok terhelési viszonyai, és a koponyacsontokban tartós elmozdulások jöhetnek létre. Ezek következményei az egész testen éreztetik hatásukat a craniosacralis rendszer révén. Az állcsontok mozgásában létrejövo mozgáskorlátozások áttevodnek a koponyacsontokra, majd a kötoszöveti hidraulikus rendszer útján, a gerinc közvetítésével a test távolabbi részeire is. Megváltozik a váll tartása, a medencecsont helyzete, az egyes csigolyák elhelyezkedése, a kéz- és lábtartás. De ezek a folyamatok visszafelé is érvényesülhetnek. Például a medence helytelen állása problémákat okozhat az állkapocsízület funkciójában, korlátozza annak szabad mozgását.

A craniosacralis rendszer kezelési lehetoségei

A cranio sacralis rendszer megismerése óta a diagnosztikus és terápiás lehetoségek folyamatosan bovülnek. Jelenleg már a komputeres diagnosztika is ismert. A kezelések lehetoségei pedig folyamatosan gazdagodnak. Ez egy globális, holisztikus rendszer. Ugyanis például az állkapocsízület manuálterápiájával nemcsak a CSS-t befolyásolhatjuk, hanem a normál muködés irányába segíthetjük a halántékcsontokat, a parietalis csontokat, a tarkócsontot, a koponyaalap csontjait, elosegíthetjük a craniosacralis folyadékcserét a koponyaüregben és a gerinc területén, kiegyensúlyozhatjuk a kötoszövetes agyburok és a gerincburok deformitásait. A craniosacralis rendszer kezelési technikái hosszú évtizedek tapasztalataira támaszkodnak. Jellemzojük a mikromanipuláció, mely a koponyacsontok mikromozgásainak korrigálásán alapul. Ennek segítségével hatást gyakorolhatunk a test egyéb részeire, egyéb problémáira is. A terápia célja a kötoszövetes határok, lemezek ellazítása, izomrelaxáció, az ízületi feszültségek korrekciója, a liquor áramlásának normalizálása, az idegi funkciók harmonizálása, a koponyán belüli keringés javítása.
Mely betegségekben szerepelhet a CSS zavara oki tényezoként?

. Agyi funkciózavar, bénulások, ideggörcsök, neuraszténia
. Görcsös állapotok, epilepszia
. Fejfájás, migrén, álmatlanság, idegfájdalmak
. Asztma, krónikus hörghurut
. Depresszió
. Lázas állapotok, fertozések
. Magas vérnyomás, szédülés
. Szív- és keringési betegségek
. Krónikus arcüreggyulladás
. Gerincoszlop-problémák

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy például minden asztmatípusnál a CSS terhelésére kell gondolnunk, de ha egyéb kezelések nem vezetnek eredményre, a craniosacralis rendszer állapotát érdemes megvizsgálni.

Dr. Csiszár Róbert





Copyright (c) 2002 - Holisztikus Medicína Alapítvány
1410 Budapest Pf. 102, Tel: (06) 20/ 977-4863
K&H Bank: 10200823-22222459