A manuális medicina: két részből áll, a manuális diagnosztikából és a manuális terápiából
A manuális terápia lényegét meghatározni azért nehéz, mert annak elemei az utóbbi években megjelentek a gyógytornában, a jógában, egyes mozgásterápiákban. A manuális terápia nem összekeverendő a gyógymasszázzsal, a reflexterápiákkal, s gyakran a természetgyógyászatnak ezt az ágát a paramedicinához, illetve az alternatív medicina valamely ágához sorolják, holott inkább a hagyományos, ún. nyugati orvosláshoz áll közel, mivel hatásmechanizmusa hagyományos orvostudomány ismeretanyagán alapul. A manuális medicina - mint gyógymód - a mozgás szervrendszerének visszafordítható működési zavaraival foglalkozik, kézzel végzett technikákat alkalmaz a gerinc és perifériás izületek elváltozásainak diagnosztikájára és kezelésére.
A manuális medicina két részből áll, a manuális diagnosztikából és a manuális terápiából ( a chirodiagnostik-ból és a chiroterapie-ból). Az 1997-es egészségügyi törvény a manuális medicinát azon természetgyógyászati tevékenységek közé sorolta, amelyet csak orvosok, illetve - a gerincmanipulációk kivételével - csak gyógytornászok alkalmazhatnak. A manuális gyógymódnál a kezelés menetét és a kezelési technikát az aktuális tüneti diagnózis határozza meg, a diagnosztikánál pedig igen nagy jelentősége van a mozgásszervi funkcióanalízisnek.
A manuális terápia az izületi működés helyreállítására irányuló műfogások rendszere, amelynek során a kezelő mechanikus energiát alkalmaz. A fogások többsége a népi csontkovácsok gyakorlatából és tapasztalataiból származik, amelyek az évek során sokat finomodtak. A kézi „beavatkozás” során a kezelő gyakran nagy erővel nehezedik a célzott izületre, csontra, csigolyára. A műfogásokat mindig kombinálják izomlazító módszerekkel. A manipuláció kivitelében a kezelőnek és a kezeltnek összehangoltan, harmonikusan kell együttműködnie. A manipulációs műfogások száma több százra tehető, minden végtagizületre, valamint minden gerincszakaszra és egyes szegmentekre is külön fogást alkalmaznak. Gyakran a mozgásiránytól eltérő mozgatások hatásosabbak, mint az élettani mozgásirányban végzettek. A manipuláció során gyakran hallhatunk roppanást, amely - általában - a valódi és hatásos manipuláció eredményességének bizonyítéka.
A módszer korrekt alkalmazásánál sok esetben nem lehet eltekinteni, a képalkotó eljárások azon részeinek alkalmazásától, amelyek a manuálterápia szemszögéből fontosak.
A manuálterápia alkalmazása ellenjavallt többek között: tumoros betegeknél, traumás eltéréseknél, gyulladásos folyamatokkor, oszteoporózisban szenvedőknél, vérzékenyeknél, agyi és érbetegségekben szenvedőknél. A manipulációkat tilos folyamatosan vagy kúraszerűen alkalmazni, egyazon izületet két héten belül újra kezelni. Nem javasolt a havi rendszerességű, ún. preventív kezelés sem.
Az első manuálterápiás kezelés után 6-12 órával fájdalmat, izomlázszerűséget érezhet a kezelt beteg. Ennek oka gyakran a lazítás hiánya, amelynek egy napon belül meg kel szűnnie.
A műfogások helytelen alkalmazásából igen súlyos szövődmények származhatnak, ezért csak jól képzett manuálterápiás szakemberhez forduljunk!
Forrás:Vitalitás - Online A manuális medicina
|